Vissza az előző oldalra
A digitális refraktométerek működési elve
Digitális refraktométer-kínálatunk IDE kattintva jeleníthető meg.
A koncentráció az oldat törésmutatójának mérésével is meghatározható. A törésmutató egy anyag optikai karakterisztikája, amelyet az anyagban található oldott részecskék száma határoz meg. A törésmutató a fény üres térben mért sebességének és az adott anyagon áthaladó fény sebességének aránya. Ennek a tulajdonságnak az eredménye a fény „elhajlása”, azaz irányváltozása, amint egy eltérő törésmutatójú anyagon halad át. Ezt hívják fénytörésnek.
A fény magasabb törésmutatójú közegbe lépése során a kritikus szög az a szög, amelynek esetén a fény nem törik meg, hanem visszaverődik. A kritikus szög alapján egyszerűen kiszámítható a törésmutató az alábbi egyenlet segítségével:
Az n2 az alacsonyabb sűrűségű közeg törésmutatója, míg n1 a magasabb sűrűségű közeg törésmutatója.
![]() |
![]() |
![]() |
| A fénytörés Өi<Өkritikus |
A kritikus szög Өi=Өkritikus |
A teljes belső visszaverődés Өi>Өkritikus |
Өr=a visszaverődési szög
n1 és n2=refrakciós index
A műszerbe épített LED-ből érkező fénysugár áthalad a mintával kapcsolatban lévő prizmán. Egy érzékelő meghatározza a kritikus szöget, amelynél a fénysugár nem törik meg a mintában. A műszer automatikusan kompenzálja a hőmérséklet hatásait, majd a minta törésmutatója alapján meghatározza a mérendő koncentrációt.




