Vissza az előző oldalra
Gyakori kérdések az EC/TDS-méréssel kapcsolatban
Mi az EC és a TDS?
Az EC („Electrical Conductivity”) az oldatok elektromos vezetőképessége.
A TDS („Total Dissolved Solids”) az oldatban található teljes oldott sótartalom.
A folyadékban található sótartalom arányos az oldatok vezetőképességével. Minél nagyobb a sótartalom, annál magasabb a vezetőképesség.
Hogyan működik az EC/TDS-mérőműszer?
Két vagy négy, váltakozó feszültség alatt lévő elektródot az oldatba helyezünk, ami az oldat vezetőképességétől függően töltésáramlást (elektromos áramot) eredményez. A négygyűrűs elektród pontosabb méréseket biztosít, mivel kiküszöböli a vezeték hosszából eredő esetleges hibákat. A műszer az áramerősséget határozza meg, majd megjeleníti azt vezetőképesség- vagy oldott sótartalom-értékként.
Mi az átváltási tényező?
A TDS-mérőműszer is a vezetőképességet méri, majd az eredményt TDS-értékké konvertálja, amelynek mértékegysége általában ppm (mg/l).
Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a 0,64 és 0,70 közötti értékű átváltási tényező segítségével számítható ki a TDS (összes oldott sótartalom) a legnagyobb pontossággal a növénytermesztéshez használt oldatok esetében.
Az EC/TDS-szondát nedvesen kell tartani?
Nem.
Milyen gyakran kell kalibrálni a műszert?
Ez változó, az adott műszertípustól, a mérés gyakoriságától és a felhasználási területtől függ. Gyakori kalibrálással növelhető a mérési pontosság.
Mi a különbség a „mikrosiemens” (µS/cm) és a „millisiemens” (mS/cm) között?
Mindkettő a vezetőképesség mértékegysége. 1000 µS/cm = 1 mS/cm.
Az újonnan vásárolt EC/TDS-mérőműszerek kalibrálva vannak?
Igen, de használat előtt ajánlott a kalibrálásuk.
